Nézzük miként is sikerült az első heti terv teljesítése

• a heti adag sajnos csak 5 szövegre kúszott fel, de közben másfél nap alatt cserébe kiolvastam a Szerelemre castingolvát, és egy fél zombiháborút, meg egy harmadnyi vajákot
• hospitálni voltam három alkalommal, volt ahol lehetőségem volt kérdezni, sőt egyszer még a jegyre is tehettem javaslatot (5)
• elsőskör tematikának a közelébe se mentem, de ezen a héten tartok belőle egy eligazítást, szóval ott majd rákényszerülök
• recenzióról nem döntöttem, de nem is volt időnk tegnap konzultálni, szóval ez nem egy teljes pontvesztés
• témaszűkítésben némi sikereket elértem, legalábbis kezdtem összeszedni az alapfogalmakat és kérdéseket
• a mendeley tisztogatás során körülbelül 170 szövegtő sikerült megszabadulnom

szóval összesen mondjuk max a 40%-a teljesült a tervnek... 

De legalább a külsős konzultáció hihetetlen eredményes volt! Nagyjából 0930-kor kezdtük és 1147-kor hagytam el az intézetet! Felhívta a figyelmem egyrészt olyan módszertani problémákra amik már a szakdogám is mérgezték, megerősített és bátorított az életút és háttér feltárására, olyan koncepciók bevezetését javasolta mint a szerep diffúzió, a disztribúció mint ernyőfogalom, vagy a fragmentált drogpiac. Ezek mellett valószínüleg lehetőségem lesz vele dolgozni terepgyakorlaton is!!!

A jövő heti tervek

• heti szöveg adagként a múlt héten kapott könyv releváns fejezeteinek feldolgozása (pl a tengeri és légi csempészet kevésbé releváns számomra)
• hospitálás helyett aktívan reklámozni a szakot az education (ezt mondjuk csak magamnak köszönhetem, mert utoljára írtam volna a levlistára, hogy nope, de addigra már mindenki más megelőzött...)
• recenzióról döntés
• elsőskör tematika
• interjúvázlat vázlat esetleg már (egy jó diktafon majd hozzá)
  • kifejezetten módszertani szövegek begyűjtése és feldolgozása majd

Kicsit szokás szerint mindennel elcsúsztam.

Ezentúl minden kedd este fogom megejteni a heti haladásomról szóló helyzetjelentés, illetve a következő heti tervet. Azért a keddi nap nyert, mert általában hétfőnként szoktam találkozni a témavezetőmmel, és akkor rögtön beépíthetem amit megbeszéltünk.

Szóval, a múlt hét eredményei

• elolvastam 4 szakszöveget (ez a 10es tervhez képest csúfos kudarc)
• kidolgoztam/aktualizáltam 24 krimós tételt a jogász vizsgához és voltam hospitálni is
• végre megérkezett az októberben megrendelt könyvem:Adler, P. Wheeling and Dealing 
• témavezetőmtől is kaptam egy könyvet, amiről hétfőig kell eldöntenem, hogy írnék-e belőle recenziót
  • holnap találkozom is a szerzővel!

Tervek a jövő hétre

• feltornászni 6 szövegre a heti adagot
• vizsgahospitálások és kérdéseket feltenni
• recenzióról dönteni
• olvasókör/elsőskör tematikának nekikezdeni
• témaszűkítés és elméleti keret
• Mendeley tisztogats (mendeley egy csodás szövegkezelő program, de véletlenül túl sok egyetemi mappával szinkronizáltam, így most ki kell írtanom belőle minden irreleváns szöveget, pl egyzillió vietnámi háborús és my li mészárlásostól szabadultam ma meg, de még mindig rengeteg nemzetközi büntetőjogos maradt az erasmusról benne....)

Why Do Drug Dealers Still Live with Their Moms? IN Freakonomics

(2) Sudhir Venkatesh alapján, a drog bandák szabályos kapitalista cégszerűen működnek – kizsákmányolás, hitegetés az előmenetellel és túlfizetett főnökök, alufizetett beosztottak.

(3) Venkatesh tereptapasztalata és adatai alapján, a díler mint sikeres karrier megcáfolása.

(4) Big picture és public krimó alkalmazására példa

(5) Média kép/mítosz: milliomossá lehet lenni drogkereskedelemből (ezért is esélytelen velük szemben a rendőrség)

Franchise rendszerű banda, az igazgatótanácsnak 20% jár.

3 beosztott (tiszt) a bandavezér alatt: erőszakért/biztonságért felelős, gazdaságis, kb futár (drog és pénz szállítás). Alattuk soldiers (katonák), utcai dílerek. Legalján a rank and file (közkatonák), nem valódi részei a szervezetnek.

A közkatonák kevesebbet keresnek mint a minimálbér + rossz munkakörülmények (erőszak, böri)

Legjobb látható és elérhető állás à nagyon erős verseny, kevés jó helyezéssel, irtózatos túljelentkezés (munkautánpótlás) à alacsony fizu

a vezetés érdeke a nyugalom és béke – a katonáé az erőszak és összetűzés (ott tudja felhívni magára a figyelmet, hírnevet szerezni, kitűnni)

Crack térnyerése (olcsó, gyorsan felszívódik és rövid hatású) – megérte bandában maradni, pénzt lehetett vele keresni (+ eltűntek a gyárak)

(6) Túl sok bulvár, nem is teljesen tudományos szöveg. Sok új infó nem volt benne, inkább csak érdekesség.

(7)

(8) Steven Levitt?

Copes, H. – Hochstetler, A. – Williams, J. (2008) "We Weren't Like No Regular Dope Fiends": Negotiating Hustler and Crackhead Identities. Social Problems, 55(2): 254-270

(2) A „hustler” identitás megalkotása az utcai crack dílerek és „kemény bűnözők” között, szemben a „crackhead”-el.

(3) 28 elítélttel készített interjú alapján, amiből ez a téma emelkedett ki, miként beszélnek saját és más csoportokról. Címkézéselmélet alkalmazása történik az alanyok (de nem említik mint elméletet???) a drogpiaci környezet által, szimbolikus interakcionalizmus.

(4) Identitás alkotás a drogpiaci részvételen keresztül, elhatárolódás a terjesztő és a fogyasztó között. Tradícionális és egyetemi terjesztő közti különbségek.

(5) A crackhead az Amerikai Álom ellenpólusa/kudarcát jelenti, és az utcai kultúrában is vesztesekként jelentek meg. A hustler egy ezzel szemben megalkotott pozitív (sikeres) énkép.

Szemantikus határalkotás

• being clean
  • morálisan és higénikusan, divatos ruhák is
• having things (ruhák, lakhatás, kocsi, telefon stb drága – hivalkodó dolgok)
  • materiális javak hiánya a crackheadnél (mindent eladnak)
  • legyen tartalékja
  • nem rászorulók
• being cool (nyugodt, lazán, kezeli a veszélyes szituációkat is)
• being criminally able (reputáció)
  • nem kerüli a konfrontációt, aktívan tesz a státuszáért ( komoly bűncs által)
• Having heart
  • bátorság, akadályok leküzdése (erőszak által is)
  • van választásuk

Kapcsolatok kizárólag üzletiek, nincs barátkozás, keveredés. Mivel muszáj velük üzleti kapcsolatban lenni (hiszen innen van a bevételük) ezért különösen fontos az identitások elhatárolása.

(6) Miért hagyja ki a címkézéselméletet? A terjesztő – függőfogyasztó elkülönítés nem új megkülönböztetés, de új céljait tárja fel a szöveg.

(7) Figyelni arra hogyan próbál az alany (majd) meggyőzni az autentikusságáról, beavatottságáról, milyen (viselkedésbeli) határokat jelöl ki. Van-e ilyen egyértelmű párja az általam vizsgált csoportoknak, amikhez képest meghatározza önmagát? Szüksége van-e egyáltalán efféle önmeghatározásra? Miért igen/nem?

(8) siker és kudarc meghatározása (hustler – crackhead). Identitás vizsgálata – hogyan határozzák meg magukat más drogpiaci szereplőkhöz képest.

Interjúk szoftveres kódolása – magyarra van ilyen?

Mi számít sértésnek?

Coomber, R. (2010) Reconceptualising drug markets and drug dealers — the need for change. Drugs and Alcohol Today 10(1): 10-13.

(2) A drogpiac és a terjesztői kép rekonceptualizálására van szükség, mert nem felel meg a valóságnak.

(3) Akadémiai és policy szempontból is újragondolni a kábítószer helyzetet, és a piac résztvevőit, leszámolni a média és politika által gerjesztett hamis/csalóka/partikuláris képekkel, a törvények igazodjanak a valódi világhoz.

(4) Hasonló elképzelés mint nekem, a valódi és a vízionált kép közti különbségek.

(5) A drogpiac homogenizációjának és démonizálásának veszélyei.

Fő praktikák és felhasznált okok, hogy miért gonosz a díler (konstruált legendák):

• ragadozó jelleg (nem használók tudatos bevonása, gyerekek)
  • ez túl rizikós, gyerekeknek nincs is pénzük, függőség lassú fellépése miatt sem éri meg a beetetés
• drog felütése veszélyes szerekkel
  • nem éri meg, nem vesznek tőle, vásárlók bosszúja
• erőszak gyakori alkalmazása
  • inkább kultúra és nem a drogpiac függő, és jóval alacsonyabb szintű

Az iskolában lévő dílerek ismerik a többi gyereket, maguk is azok(?). Rengeteg eltérő terjesztői típus van, nem is keresnek vele olyan jól.[Freakonomics] De a kép fokozatosan megdőlhet, ahogy egyre több embernek lesz kapcsolata a drogokkal (normalizáció). A nagy méretű iskolai felvelő piac nem is kerül kapcsolatba a valódi drogpiaccal.

(6) De mi a helyzet a dizájner drogokkal? Leginkább csak magára hivatkozott, és nem adott empirikus adatokat.

(7) Sztereotípia, gondolatháló felmérés?

Coomber, R. – Moyle, L. (2014) Beyond drug dealing: Developing and extending the concept of ‘social supply’ of illicit drugs to ‘minimally commercial supply’. Drugs: education, prevention and policy, 21(2): 157–164

(2) A ’social supply’ jelenség mint enyhébb súlyú bűncselekmény megértése, és ennek megjelenése/a kifejzés kiterjesztése a fogyasztó-terjesztők (itt heroin függők) közt.

(3) Policy és büntetésbeli különbség létrehozása/meghatározása a profit alapú terjesztés és Socsup között, törvény (jogalkotói szerep) elemzése, milyen büntetéseket kapnak, hogyan határozza meg őket a igazságszolgáltatás.

(4) Megjelenik ez nálunk? Eljutnak-e bíróságig az ügyek?  Ez is példa lehet a centrum-periféria [nyugat-kelet leejtő?]-re?

(5) Összefoglalja a Socsup fogalom történetét. UK ’90-től jelenik meg akadémiai szinten. A törvény általi ideáltipikus díler vs a valóságban megjelenők! Enyhe társadalomra való veszélyesség, és a törvény aránytalanul szigorú (mivel nem socsupra van kitalálva). 2002-től már a hivatalos források is használják a kifejezést. A fogalom jellmzője: nem profit alapú terjesztés ismerősök számára. Nincs kapcsolat a valódi dorgpiaccal.

A kifejezés operacionalizálása (jogilag még inkább) problémás ,leginkább a „kis mennyiség” és a „barát/ismerős” , valamint a „profit motivációs” körnél.

2012-ben implicite megjelent a brit igszolg-ban.

Kulturális reciprocitás – a profit helyett.

Heroin függők, akik a saját fogyasztásukat akarják így támogatni, kérdés rájuk kiterjeszthető-ez a koncepció.

(6) A Socsupál, csak életkorra hivatkozik, társadalmi osztály nem jelenik meg.

(7) Törvények, OGY felszólalásokat megnézni? (Főleg a ha a 4K kampány vonalra rá megyek) Rendőrségi utasítások

Coomber, R. – Moyle, L. – South, N. (2015): The normalisation of drug supply: The social supply of drugs as the “other side” of the history of normalisation. Drugs: Education, Prevention and Policy, 23(3), 255-263.

(2) A ’social supply’ jelenség hatására hogyan terjedt el és normalizálódott UK-ban a rekreációs droghasználat.

(3) Félig strukturált interjúk 30 egyetemista és 30 egyéb social supply résztvevővel, elméleti alapja Matza drift theory és a normalizáció + neutralizációs technikák.

(4) Kifejezetten egyetemistákat vizsgál –> azt a konkrét phd-t megszerezni. Social supply fogalom megértése, identitás és szerep kérdések. Socsup maga!

(5) Mind fogyasztó mind a terjesztő úgy tekint a social suppyl jelenségre (normalizáció miatt) mint ami kevésbé/nem valódi dílerkedés, vagyis önképük relatíve non-deviáns legyen. A jelenség maga részévé vált a hálózaton belüli baráti cserének és ajándékozásnak, mintsem valódi terjesztésnek.

Normalizáció része, hogy olyanok használnak drogot, akiknek a szociális háttere nem jelentett kockázati tényezőt. A marginalizált felől a centrum felé való elmozdulás,

Már nem driftin (sodródás?) fogyasztani, mivel lekopott a deviancia stigmája (nyugaton).

Socsup (social supply): nem profitért, csak ismerősöknek.

A drog megosztása csak egy a baráti hálóban lévő társas cselekvésnek, melynek célja az integráció és szocializáció (státusz szerzés).

A terjesztés nem szándékolt feljebb lépés volt za elosztásban, hanem ’csak megtörtént’ és nincs rajt stigma.

(6) Hazai helyzet a normalizációs trendekben radikálisan más, inkább szigorodás. Ellenreakció az elnyomásra? Osztálypajzs?

(7) Micro-sites normalizáció – nem általános, hanem kis zárt barát hálózton belül elfogadott. (szubkultúrának tekinthető?)

Nem azért vesznek többet, hogy eladjanak, hanem mert így olcsóbb, és a továbbadás csak következmény, nem pedig eredeti motiváció.

(8) Matza drift,

Sandber, S. (2010). What can “Lies” Tell Us about Life? Notes towards a Framework of Narrative Criminology. Journal of Criminal Justice Education, 21(4), 447-465.

(2) Nem az (objektív) igazságtartalma számít, hanem ahogy mondja és akinek à identitás, normák, értékek ezen keresztül állapíthatók meg, az elkövető folyamatos elmozdulás a szubkultúra és a konvencionális értékek között.

(3) Narratív kriminológia eszközével leszámolás individualista pozitivizmussal, etnográfiai eset tanulmányokon keresztül bemutatva. Szimbolikus interakcionalizmus. (Célzottan tudománypolitikai írás?)

(4) Módszertani rész beépítése, melyik krimó/tudományos hagyományhoz csatlakozom? Kifejezetten elkövetőkkel foglalkozik.

(5) Az is értékes, hogy az alany hallotta valakitől – nem prioritás jelen lenni.

Az interjú egy ’safe space’, ezért beszél az elkövető. De a legjobb etnográfiákban is a kutató csak elbeszélésből tud a bcs-ről, szinte sose van (lehet) jelen, az adatokat elő-elemzi a kutató amúgy is.

1. narratíva mint „record” – igazat mond-e, adatvalóság
2. n mint „interpretáció” hogyan látja a világot (ami azonban objektív valóság)
3. constitutive view of narrative – kultúra és társadalmi rend alkotja meg a narratívát
   1. történetek mint a bcs előzményei/eredetei
   2. és befolyásolják a jövőt (mmint a narratívák)

Fukó – diskurzus megköti mit és hogyan mondunk, nem a narratívát beszéljük el, hanem az beszél rajtunk keresztül. A beszédet mint cselekvést kell elemezni, narratives are enacted and identities constructed through “shared narrative formats”.  

Az alkalmazható narratívák repertoárja erősen limitált.

(6) Csak módszertani szöveg,

(7) Hogyan lehet úgy átvenni a narratív módszert, hogy nem stigmatizálom az alanyt? (mint terjesztő/használó). Módszertani ideológiai töltet. Elemzési segítség, sok küönböző történetet felvenni à kultúra és értékek ezeken keresztül elemezhetők igazából (fragmentunok és mozgásáben értelmezni)

(8) Presser defines narrative as a “temporally ordered statement concerning events experienced by and/or actions of one or more protagonists” that “draws selectively on lived experience”

Fukó és diskurzus, strágencia

Belackova, V. – Vaccaro, C. A. (2013): "A Friend With Weed Is a Friend Indeed": Understanding the Relationship Between Friendship Identity and Market Relations Among Marijuana Users. Journal of Drug Issues, 43(3), 289-313.

(2) A marijuana használók barátság meghatározása magában hordozza annak a viselkedés mintázatnak az elvárását, mely az elosztási hálózatot fenntartja. A baráti kapcsolati háló célja így pedig az, hogy stabil, megbízható és biztonságos hozzájutást biztosítson.

(3) gaining insight into the definitions and roles that marijuana users attribute to friendship. Félig-strukturált interjúk amcsiból, elemzés: inductive analysis, az elméleti keretrendszer pedig: identity theory (szimbolikus interakcionalizmus)

(4) Social supply (magyarul?) jelenség vizsgálata, valamint a ’kellemes szolgáltatás’ koncepcióm kiterjesztése/értelmezése, miként konstruálódnak barátságok a fű beszerzése és fogyasztása által.

(5) Baráti hálózatok – közösségek, fű megosztás rituáléja, mivel ez társasági kábó. A fű (és az egész üzleti része) a többi kábszihoz képest egy „jóindulatú affér”. A „barátság” maga fűvel kapcsolatos viselkedési elvárásokat is jelent (úgy mint reciprocitás, vásárlás).

Kannabisz kultúra központi eleme, hogy megosztod fogyasztásnál (sőt a kettő, fogyasztás és megosztás, teljesen egybe is fonódik). De ez nem altruista magatartás, elvárás, hogy vissza is add, folyamatos reciprocitás és hitelezés. Aki nem ad bele füvet, máshogy járuljon hozzá: pénz, ital, különben kizáródik.

Közvetítői szerep (middleman), aki a kontakttal rendelkezik (mert új vagy a környéken, vagy éppen szünetel a te dílered), elvárás is felé: 1. vásároljon, 2. összehozza a többieket a dílerrel. De nem kérhet ezért pénzt (az árak az adott környéken általában ismertek, így nehéz behúzni). Mégis vállalják, mert:

• mindig lesz cucca (megosztják vele),
• bizalom tranzakciós költsége: díler védelme (rizikós ismerkednie)

Szóhasználatban is az egész tranzakció a „barátság” terminusában maradt.

Barátság véd csak meg az átveréstől (fogyasztó), a lebukástól és kirablástól (díler).

(6) Ők vetették fel:  barátság mint kódnyelv/álca csupán. Nincs utalás arra, hogy a middleman-ből díler lenne.

(7) Vannak kérdések amiket interjúhoz érdemes használni, middleman/social supply koncepciót átvenni a kalákázás helyett(?). Baráti segítségnek keretezni a tranzakciót – mint neutralizácós technika, valamint védelem a feketepiactól.

(8)„Friends who had current knowledge of where to find marijuana were expected to act as a middleman between the dealer and users.”

Névjegy

előre kész lista álnevekről, h tudjanak beszélni – network feltárható legyen(?)

Ezt a szöveget a témavezetőm ajánlotta, de a kábszi részével a dolognak, csak 3-4 oldal foglalkozott. Úgyhogy nincs annotálás, csak pár kedves idézet.

„…1975-ig a marginális ifjúságot jellemezte [a kábítószer fogyasztás], amelyet valójában a kispolgári ifjúság egy részéhez kapcsolnak. Azóta viszont a kábítószer-fogyasztás közönségessé vált, demokratizálódott, és most már a nép körében élő fiatalok egy részére is kiterjed. Az ellenkultúrálisnak nevezett az ifjúság marginális, rendszeren kívüli „underground” töredékére jellemző kábítószer-fogyasztás társadalmi veszéllyé válik, amely meghódítja a népi külváros fiatalságát.” (67.old)

szerek és fogyasztói körök kiszélesedése „ellenkultúrális fogyasztásból „merüléssé” (défence) vált”

„Az ellenkultúra megteremtőinek, majd ezek vetélytársainak kábítószer-fogyasztása előnyben részesíti a minőséget a mennyiséggel szemben…”  à (francia)művészi örökséggel való összekapcsolódás

protelarizálódottság mennyiségi kérdés „repülés bármivel”

itt az ellekultúra (művészi/értelmiségi helyzetből) indul ki innen megy le à munkások, csövik. terjedése. divat, utánzás, belépési szándékkal à a beavatottak viszik tovább

„.. ahogyan a szer eltávolodik az ellenkultúra terjedésének eredetipólusától, a kábítószerhez való ellenkultúrális viszony veszteséget szenved a leegyszerűsítések, a rövidítések, a kihagyások, a félreértések, az átértelmzések, a megfordítások következtében. Végül nem marad más, mint a szer maga…”