Coomber, R. – Moyle, L. – South, N. (2015): The normalisation of drug supply: The social supply of drugs as the “other side” of the history of normalisation. Drugs: Education, Prevention and Policy, 23(3), 255-263.

(2) A ’social supply’ jelenség hatására hogyan terjedt el és normalizálódott UK-ban a rekreációs droghasználat.

(3) Félig strukturált interjúk 30 egyetemista és 30 egyéb social supply résztvevővel, elméleti alapja Matza drift theory és a normalizáció + neutralizációs technikák.

(4) Kifejezetten egyetemistákat vizsgál –> azt a konkrét phd-t megszerezni. Social supply fogalom megértése, identitás és szerep kérdések. Socsup maga!

(5) Mind fogyasztó mind a terjesztő úgy tekint a social suppyl jelenségre (normalizáció miatt) mint ami kevésbé/nem valódi dílerkedés, vagyis önképük relatíve non-deviáns legyen. A jelenség maga részévé vált a hálózaton belüli baráti cserének és ajándékozásnak, mintsem valódi terjesztésnek.

Normalizáció része, hogy olyanok használnak drogot, akiknek a szociális háttere nem jelentett kockázati tényezőt. A marginalizált felől a centrum felé való elmozdulás,

Már nem driftin (sodródás?) fogyasztani, mivel lekopott a deviancia stigmája (nyugaton).

Socsup (social supply): nem profitért, csak ismerősöknek.

A drog megosztása csak egy a baráti hálóban lévő társas cselekvésnek, melynek célja az integráció és szocializáció (státusz szerzés).

A terjesztés nem szándékolt feljebb lépés volt za elosztásban, hanem ’csak megtörtént’ és nincs rajt stigma.

(6) Hazai helyzet a normalizációs trendekben radikálisan más, inkább szigorodás. Ellenreakció az elnyomásra? Osztálypajzs?

(7) Micro-sites normalizáció – nem általános, hanem kis zárt barát hálózton belül elfogadott. (szubkultúrának tekinthető?)

Nem azért vesznek többet, hogy eladjanak, hanem mert így olcsóbb, és a továbbadás csak következmény, nem pedig eredeti motiváció.

(8) Matza drift,