Sandber, S. (2010). What can “Lies” Tell Us about Life? Notes towards a Framework of Narrative Criminology. Journal of Criminal Justice Education, 21(4), 447-465.
(2) Nem az (objektív) igazságtartalma számít, hanem ahogy mondja és akinek à identitás, normák, értékek ezen keresztül állapíthatók meg, az elkövető folyamatos elmozdulás a szubkultúra és a konvencionális értékek között.
(3) Narratív kriminológia eszközével leszámolás individualista pozitivizmussal, etnográfiai eset tanulmányokon keresztül bemutatva. Szimbolikus interakcionalizmus. (Célzottan tudománypolitikai írás?)
(4) Módszertani rész beépítése, melyik krimó/tudományos hagyományhoz csatlakozom? Kifejezetten elkövetőkkel foglalkozik.
(5) Az is értékes, hogy az alany hallotta valakitől – nem prioritás jelen lenni.
Az interjú egy ’safe space’, ezért beszél az elkövető. De a legjobb etnográfiákban is a kutató csak elbeszélésből tud a bcs-ről, szinte sose van (lehet) jelen, az adatokat elő-elemzi a kutató amúgy is.
- narratíva mint „record” – igazat mond-e, adatvalóság
- n mint „interpretáció” hogyan látja a világot (ami azonban objektív valóság)
- constitutive view of narrative – kultúra és társadalmi rend alkotja meg a narratívát
- történetek mint a bcs előzményei/eredetei
- és befolyásolják a jövőt (mmint a narratívák)
Fukó – diskurzus megköti mit és hogyan mondunk, nem a narratívát beszéljük el, hanem az beszél rajtunk keresztül. A beszédet mint cselekvést kell elemezni, narratives are enacted and identities constructed through “shared narrative formats”.
Az alkalmazható narratívák repertoárja erősen limitált.
(6) Csak módszertani szöveg,
(7) Hogyan lehet úgy átvenni a narratív módszert, hogy nem stigmatizálom az alanyt? (mint terjesztő/használó). Módszertani ideológiai töltet. Elemzési segítség, sok küönböző történetet felvenni à kultúra és értékek ezeken keresztül elemezhetők igazából (fragmentunok és mozgásáben értelmezni)
(8) Presser defines narrative as a “temporally ordered statement concerning events experienced by and/or actions of one or more protagonists” that “draws selectively on lived experience”
Fukó és diskurzus, strágencia