Hammersvik, E. – Sandberg, S. – Pedersen, W. (2012) Why small-scale cannabis growers stay small: Five mechanisms that prevent small-scale growers from going large scale. International Journal of Drug Policy, 23(6), 458-464.

(2) Mi az oka annak, hogy az otthoni fű termesztők kicsik maradtak 

(3) Nem-növekedés („stay small”) feltárása és ezen ismeretek felhasználása policy-ként. 1 éves etnografikus munka 10 nagy és 35 kicsi norvég termesztővel, és 100 interjú fogyasztókkal à ezeken alapul, de kevesebbet használtak fel, GT vonalak.

(4) Összevetni ugyanúgy az egyetemi dílerekkel? Kannabisz kultúra és bűnözés kérdése

(5) A fő okok:

• szervezeti kihívások (nagyobb lebukési rizikó, több ember, több pénz, nagyobb szervezeti tehetetlenség)
  • sok időt igényel, túl sok macera, mezőgazdasági ismeretek, logisztika
• nagy (kezdő)tőkét igényel (lakbér, áram, növénycuccok, fizetés stb)
  • egyetemistáknál nincs tőke
  • közös befektetés, harmadik fél bevonása mint megoldás
• nagy mennyiség eladásához megfelelő kapcsolatok és ismeretek kellenek, egész elosztó hálózat szükségess, fekete piaci normák és struktúrák ismeret
  • csak barátoknak, ismerősöknek adnak el
  • bűnözőkkel való kapcsolat elkerülése
• kertészeti ismeretek magasabb szintje
• beágyazott ‘cannabis culture’, aminek az értékei: anti-commercialism, anti-violence and ecological and community values. – nagyra váltásnál más értékek kerülnek előtérbe (önmeghatározás- önalkudozás, átértékelés)

Szükséges eszközök interneten keresztül könnyen beszerezhetők (nyugaton mindenképpen)

üzleti (profit) és ideologikus/kultúra (saját+barátok) termesztőket

Növesztés okai (kicsiknél):

saját fogyasztás à stabil és állandó hozzáférés, jobb minőség, bűnöző díler kikerülése

nincs tudásátadás (kicsiből nagy, v csak elindulni)

(6)

(7) Magyar adatok? Mennyi behozott és mennyi helyben termesztett?

(8) „most growers in this study were young and many were students, and they were not in a financial position to buy expensive equipment. Those who did usually financed it by selling cannabis to their friends.” 460

„He did not want to involve a dealer—or ‘criminals’—in the distribution process, as that would turn his growing from being about helping friends into crime.” 461

Hammersvik, E. (2015). Four barriers and a set of values that prevent violence among cannabis growers. International Journal of Drug Policy, 26(3), 290-295.

(2) Miért hiányzik az erőszak az otthoni fű termesztői piacról.

(3) Ok feltárás és policy javasat. Módszerében etnográfia, két és fél éven keresztül 52 norvég otthoni kananbisz termesztő bevonásával, 3 konkrét konfliktus bemutatása. Részleges grounded theory alkalmazása

(4) Hogyan hasznosítsunk etnografikus adatokat, de osztályhelyzet nem derül ki, leginkább karrier és nem epizódikus, + termesztők.

(5) Miért kell/mi váltja ki az erőszakot általában a drog szcénában?

Fegyelmező (spicli, átverés, csalás, lopás) megbízhatatlanság (kb szerződésszegés, adósság) ÉS konkurencia (verseny, gazdasági kényszer)

de alacsonyabb a száma mint várnánk (popkult)

A fő okai az erőszak hiányának:

• felhívja a rendőrség/konkurencia figyelmét ami csökkenti a profitot
• Beleszámolják a profitba (üzletbe) a leendő veszteséget (adósságok elkerülése)
• Termelő ha adósságba kerül mindig tud több növényt ültetni
• Szoros kapcsolatok (barátság, család) (+szakértelemmel együtt jár) bizalom (nehéz az új toborzás)

De a kannabisz kultúra az ami a legnagyobb hatással van a fenti 4 okra à eltérő drog kultúrák (melyikben mi a maszkulinitás/erőszak stb értéke) „street code” elutasítása!!! kellemes szolgáltatás

Fű piaca alapvetően békésebb mint a többi drogé

• anyag nyugtató hatása
• normalizáció à szélesebb elfogadottság à olyanokat vonz be a termelői/terjesztői oldalon akik erőszakmentes értékeket képviselnek

(6) Egy szélesebb kutatás kis szelete ez csak, norvég kontextus alkalmazhatósága?

(7) Forma és hivatkozások átvétele. Kérdés, hogy az erőszakmentesség elméleti megfontolásai mennyiben alkalmazhatóak az én esetemben (terjesztők). A kutatás kiterjesztése termesztőkre(?), ha léteznek ilyen egyetemista/középosztálybeliek (kétlem…)

(8) Egyéb

fogyasztói interjúk kódolása (kulcsszavak, kódok)

Geertz – sűrű leírás

A módszer lényege annyi, hogy a szövegeket az alábbi módon jegyzetelem ki. Sajnos nekem sose sikerül olyan szuperokosan megfogni a dolgok lényegét, mint azt a mellékelt ábra mutatja, de igyekszem.

A blog egyik kifejezett célja az is, hogy követhetővé váljon a szövegek feldolgozása. Elméletben a terv heti 10 cikk, remélem menni fog. 

2016 szeptemberében kezdtem el a kriminológia PhD-t, szóval ha minden igaz 2020 júniusára kell elkészülnöm a cirka 300 oldalas doktori disszertációmmal.

A témám az egyetemi kábítószer használat és terjesztés, de a valódi és ütős (lehetőleg gyenge szóviccet tartalmazó) cím még nincs meg. A szakdolgozatomnak (amiben már elkezdtem a témát vizsgálni) csak az a kicsit ügyefogyott cím jutott, hogy Szervezett bűnözés interpretációk Magyarországon, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre. Most ezt folytatom és próbálok meg a téma mélyére ásni, leginkább interjúkkal meg ilyenek. 

Ennek a blognak a célja az, hogy a tumblival ellentétben (ahol leginkább siránkozom és vicceskedem felváltva), hogy követhető legyen a szakmai munkám.